„Csernik Attila gyerekrajzaiból, akárcsak a gyerekkorból, hiányzik az idő. Nincsenek évek, hónapok, helyettük viszont vannak évszakok, a természet erős, félreérthetetlen jeleivel: a búzakalászokkal, a pipacsokkal, a szőlőfürtökkel és a szúrós fejű vadgesztenyékkel. És vannak az álmok.”

Bencsik Orsolya: A nyugdíjas virág- és levélszappanbuborék-készítő mester. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 5.

…………………………………………

„Csernik Attila, a nemzetközi, az exjugoszláv és a vajdasági magyar képzőművészeti szcéna egyedüli virág- és levélszappanbuborék-készítő mestere, a természet racionalizmusát végül sok-sok álomba kollázsolja. Az álmok pedig régi kerteket, udvarokat, szántóföldeket és egy toronyházat (alatta játszótér, homokozó, hinta) imitálnak. Miközben gyerekrajzain, meseillusztrációin mindenki (emberek, állatok, növények, tárgyak) a semmiben (az egykori Pannon-tenger helyén) lebeg, mégis, egyedül a gyerekek természetes léttevékenysége ez.”

Bencsik Orsolya: A nyugdíjas virág- és levélszappanbuborék-készítő mester. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 5–6.

…………………………………………

„…amikor a születésnapom alkalmából a szüleim a nagyszékbe ültettek és verssel köszöntöttek, az enyém volt az egész világ. Szép nagycsaládban váltam boldog emberré.”

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 9.

…………………………………………

„A legelső élményeim az irodalommal kapcsolatban édesanyámhoz kötődnek. Este, ha bírta szusszal, meséket olvasott fel, de sokszor elaludt közben, én pedig kértem, hogy maradjon ébren, és olvasson tovább…”

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 10.

…………………………………………

„Édesanyánk sok szívecskét csinált, amikor Kanadában éltünk, és ismerősöknek ajándékozta őket. Sőt amikor hazautazott, a repülőben minden utasnak adott egy szívecskét. Ezt tőle tanultam, és azóta a szív a saját emblémámmá vált.”

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 12.

…………………………………………

„Közel kellett kerülnöm a gyerekek lelkivilágához, hogy tudjak nekik rajzolni. Addig, amíg nem voltak gyerekeim, nem is tudtam gyerekeknek alkotni. Most is állítom, hogy akinek nincs gyereke, az még ne rajzoljon nekik, a gyerekekkel élni kell. Ahhoz, hogy kommunikációt tudjál kiépíteni velük, egy kicsit a gyerekek áhítatával, őszinteségével kell fogni a ceruzát, ez nagyon nehéz, és ritkán sikerül.”

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 15.

…………………………………………

„Abban a periódusban, amikor csak illusztrálnom kellett, éreztem igazán, hogy azt csinálom, amit szeretek. Boldog korszak volt az életemben.”

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 16.

…………………………………………

„Csernik Attila korai színes gyerekirodalmi illusztrációinak nagy része zsírkrétával készült. A természetutánzó foltok nagy felületének textúrája visszakaparásos technikával válik dinamikussá. Az adott formát a kisebb-nagyobb pöttyök teszik könnyedebbé és játékosabbá. Szinte elengedhetetlen motívum a szív és az ötszirmú virágok sokasága, amelyeknek néha felületkitöltő, máskor formaépítő és -bontó vagy dekoratív szerep jut. Az antropomorf és zoomorf figurák, florális és építészeti motívumok stilizáltan jelennek meg, kevés részlettel, egyszerű tagképző felépítéssel, ami által a színek könnyen érvényesülnek. Nem tartja fontosnak a tárgyi világ reprezentálását és tériesítését, így pont azzal ajándékozza meg a még csak síkban látó gyereket, amivel éppen szükséges. A minimális motívumból épített kompozíciók jellegzetes eleme időnként a betű vagy a szövegrész, aminek önreflektáló hatása van, és hidat von a művész két alkotói területe között. Itt sem nyelvi tartalmat közvetít, hanem vizuális értéket.ˮ

Ninkov K. Olga: A tizedik gyerek. A 80 éves Csernik Attila gyermekirodalmi illusztrációi kapcsán. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 16–17.

…………………………………………

„Meg kell szabadulni a szövegtől, hogy ne gondoljak arra, hogy ez most kalapban ment, vagy sánta volt, nem érdekes. Mikor megszabadultam a szövegtől, akkor tudtam csinálni, úgy, ahogy az bennem megmaradt.”

Gyurkovics Virág: A betűgyári Kísérlet. Gyurkovics Virág interjúja Csernik Attilával. Híd, 2021. május–június, 5–6. sz. 20.

…………………………………………

„Kissé furcsa, hogy még ma is úgy tanítjuk a gyerekeket rajzolni, hogy másoltatunk, és a felnőtteket utánoztatjuk velük. (…) Ezekből a rajzokból csöpög az édeskésség, a pátosz, a legkevésbé eredetiek. (…) A gyermekrajz legnagyobb értéke az őszinteség, miért hát ezt ilyen módon megsemmisíteni? Ha azt akarjuk, hogy a gyermek őszinte legyen, s szabadon alkosson, meg kell győznünk, hogy van tehetsége, s valóban szép az, amit ő maga alkot. (…) Sokan–még a pedagógusok is – kinevetik a gyermekrajzokat, s nem értékelik kellően. Pedig mennyi őszinteség van ezekben a rajzokban, s milyen közvetlenek. Ezek a tulajdonságok tették a festőket is nagyokká.”

Csernik Attila: Elavult bár s mégis… Magyar Szó, 1964. június 10., 9.

Figyelmedbe ajánljuk:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük