A múzeum számára fontos, hogy a térség néprajzi anyagait is minél átfogóbban bemutathassuk és gyűjthessük. Mind a tárgyi, mind pedig a szellemi néprajzot egyaránt. Igyekszünk gyarapítani állományunkat.

Néprajzi gyűtejményünknek két kiemelkedő hagyatéka is van.

Tóth Ferenc költő és néprajzkutató dokumentumait, fényképeit, személyes tárgyait mi őrizzük és állítjuk ki. Sok fontos, meghatározó kulcsfigurát nevelt ki Topolya, akik közé Tóth Ferenc is sorolható. 1940-ben született Topolyán, költő és néprajzkutató volt. Rövid élete alatt (negyven évet élt) több elismert és tiszteletre méltó dolgot tett le az asztalra. A topolyai gimnáziumban kezdett tanítani, majd később a Hungarológiai Intézet munkatársa lett Újvidéken. Doktori disszertációját Kálmány Lajos nyomában címmel írta meg, ez balladagyűjtést és -feldolgozásokat tartalmaz. Ez indította el néprajzi pályafutását. Gyűjtéseket végzett Vajdaság szerte. Írói munkásságát is tiszteljük, számos verseskötetet jelentetett meg, tanulmányokat írt. Topolya városának fellendülését tűzte ki célul, és ennek érdekében jó néhány könyvbemutatót, irodalmi estet, művésztalálkozót szervezett más művésztársaival együtt RÉS néven. Fiatalon, tragikus hirtelenséggel hunyt el 1980-ban. Tóth Ferenc volt az első hivatalos vajdasági magyar néprajzkutató.

Zöldy Pálról sajnos nagyon kevesen hallottak, mégis fontos lenne tudnunk róla. Postásként dolgozott Szegeden, ám honvágya annyira gyötörte szülőföldje iránt, hogy eldöntötte, mindent, amit tud, leír Topolyáról. Tette mindezt visszaemlékezésből, 69–70 évesen. Négy doboznyi, négyezer oldalnyi dolgozat született belőle. Bátran kimondhatjuk, hogy megírta Topolya monográfiáját. Az 1960–1970-es évek önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőmozgalom szervezett keretei adtak lökést ahhoz, hogy mindazt, amit szülőföldjén hagyott, elsősorban paraszti mivoltát, életérzését és a paraszti életkörülményeket írásba foglalja, kiírja magából. Dolgozatai több témát dolgoznak fel, leginkább a 20. század eleji paraszti társadalmat illetően. Írásai felölelik mind az anyagi, mind a szellemi kultúra különböző területeit. Több dolgozata szól saját családjáról, kisebb-nagyobb történéseket, életmozzanatokat örökít meg. A paraszti emlékiratok már a 19. században kezdenek kibontakozni, de leginkább az 1950-es évek azok, amikor már maguk az adatközlők is írnak, akiket manapság már tudományos szinten is elismer a néprajz és rokontudományai. Zöldy Pál munkái 1957-től, 1974-ig folyamatosan díjazott pályamunkák, kiválóan megfeleltek és pénzjutalomra érdemesek voltak. Írásainak elemzéséhez tartozik, hogy munkái, adatai hitelességét otthonmaradt öccsével való levelezése útján ellenőriztette, hiszen nem utazhatott haza. Őt kérte meg maga helyett, hogy kérdezzen utána, ha valamiben nem volt biztos.