High quality tutorial crafting for fast paced learners. Entrust your process to specialists, actually buy basic research written documents, and preserve invaluable time. Huge outstanding confirmed .

munk_header
mutato ujj kicsi

Irodalma

A nagy káder

(Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból)

Az 1930-ban, a Pantheon kiadásában megjelent regénye nagy sikert aratott, hiszen Budapesten két év alatt négy kiadást ért meg. A hadifogolyéletet felvonultató kötetet egy egykori kollégájának dedikálta a szerző az alábbi szöveggel: „Bénis bácsinak igaz barátsággal Munk A. 15/X.” Bénis Lázár a szabadkai gimnázium pedellusa volt, akit jól ismert Munk Artúr, Brenner József (Csáth Géza) és Kosztolányi Dezső is.

„Škalni Julia kollégának, volt munkatársamnak megemlékezésül a régi jó és rossz időkre. 6. II. 946. Munk A.”

A dedikált kötet Bíró-Balogh Tamás tulajdona.
 

A keményfedelű A hinterland című kötetet a Jugoszláviai Magyar Regénykönyvtár sorozatban jelentette meg a Forum Könyvkiadó Bori Imre utószavával 1981-ben.

A könyv a Szabadkai Városi Könyvtár tulajdona.

A hinterland

(A mögöttes országrész háborúja)

A legsikerültebb regényeként rögzíti a szakirodalom. 1933-ban a szabadkai Minerva Rt.-nél jelent meg a kötet Fischer József fedőlapterveivel.

A kiadvány címlapján Sztojnics Mirkó festménye látható.

Köszönöm addig is…

(Egy orvos életregénye)

1953-ban, majd 1956-ban jelent meg az újvidéki Testvériség-Egység Könyvkiadóvállaltnál. Önéletrajzi regényében a Nagy Faluként aposztrofált Szabadka első helyszíne a Piros utca, ahol gyermekkorát töltötte az író, majd a szabadkai gimnázium után a budapesti orvostanhallgató életével ismerkedünk meg. Diplomás orvosként budapesti kórházakban helyezkedik el, óceánjárókon dolgozik hajóorvosként, önéletrajzi regénye szerint jelen volt a Carpathia hajón a Titanic túlélőinek mentésekor, viszont ezt a tényt jelen pillanatig sem a hajó utaslistája, sem fennmaradt tárgy nem bizonyítja – ezért ez a témakör további kutatást igényel. Az I. világháborús katonaként hadifogságba esik, Jekaterinburgban ismerkedik meg a lettországi Schliskewitz Elzával, akit feleségül vesz és gyermekük születik. Munk Artúr feleségével és kisfiával tér haza 1921-ben Szabadkára, ahol magánorvosként kezd dolgozni. A Szabadkai Városi Múzeum történeti gyűjteménye őrzi az önéletrajzi regény kéziratát javításokkal, valamint gépelt változatát. 2005-ben Bohlonaj, gospod doktor! címmel szlovén nyelven is megjelent a kötet Munk Artúr unokájának, Stella Munknak fordításában, aki maga is orvos. A szlovén változat egy kötete Stella Munk ajándékaként került a Szabadkai Városi Múzeumba.

Munk Artúr levele Szirmai Károlyhoz a Köszönöm addig is… című kötetében megjelent A beteg Kosztolányi című szövegrészletről.

Az eredeti levél a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található.

Munk Artúr: Köszönöm addig is… Egy orvos életregénye.

Jakab és Komor tér 6. Egyesület, Budapest, 2018.  

Bácskai lakodalom

(Porvárosi történet az ezerkilencszázhuszas évekből)

A Bácskai lakodalom című regény kézirata az 1930-as években készült. Csak halála után, posztumusz kötetként jelent meg 1961-ben a Forum Könyvkiadónál Hangya András fedőlaptervével. A regény vaskos kézirata a mai napig ismeretlen helyen van. A Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményben van egy iratcsomó Munk Artúr ötleteivel, jegyzeteivel. A jegyzeteket sokszor olyan receptekre írta, melyeken rajta van a Halasi úti (akkor Sava Tekelija út) rendelő pecsétje/címe. A szerelmespárt Farkas Béla és Mamuzsics Magda szabadkai képzőművészek alakjairól mintázta. A kézirat a Szabadkai Városi Múzeum történelmi osztályának gyűjteményében található, Bori Imre örököseinek ajándékaként.

A kötetet a Forum Könyvkiadó újra megjelentette Vass Szabolcs grafikus rajzaival. Az 1961-ben kiadott példány a Szabadkai Városi Könyvtár, míg az újrakiadott kötet Gazsó Hargita tulajdona.

Subotica, febr. 24. 936.

Aranyos Szirmai!
Abban a percben, amikor levelét megkaptam, Herman Dr. felhívott telefonon és a Franklin Társulat (Schöpflin) nevében regény kéziratot kért egy „Jugoszláv sorozat” részére. Nagyon kérem, (nyílt lapon) szíveskedjék tisztázni a kérdést: ugyanaz a könyvkiadó? ugyanarról a sorozatról van szó? A hetedik sorszámra bejelenthet magam is: a Bácskai lakodalom címen regényemmel. (Ez készen van, de ha pesti kiadó adja ki: az egészet át kell írnom!)

Igaz barátsággal
Munk Artúr

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

A repülő Vucsidol

A repülő Vucsidol, melyet közösen írt Csáth Gézával és Havas Emillel,  a Bácskai Hírlap mellékleteiben jelent meg folytatásban 1906. július 15-e és október 21-e között. A szöveg története Szabadkához, részben a város történelmének valós személyiségeihez kötődik, mint például Szárits János repülőgépépítőhöz is, aki a repüléstörténet ismert úttörtője volt. A szegedi Somogyi Könyvtár állományában található az az egyedüli kötet, amelyet A Bácskai Hírlap regénymelléklete megjegyzéssel láttak el a B31228 leltári számon és a regényrészleteket tartalmazza beköttetve. A kötetben fénymásolt részek is vannak,  a végén gépelve olvasható, hogy abbamaradt. A mellékleteket Oláh Sándor festőművész illusztrálta, aki Brenner József (Csáth Géza) és Munk Artúr iskolatársa volt a gimnáziumban.

Az Életjel Kiadó 1978-ban jelentette meg a Szegeden őrzött beköttetett példány alapján a regényt Dér Zoltán utószavával.

A Magvető Kiadó 1980-ban, majd a Lazi Kiadó 2001-ben jelentette meg.

Szerb nyelvre Tilly Róbert fordította le 1996-ban Leteći Vučidol címen, ami a szabadkai Rukovet című folyóiratban jelent meg 1997-ben (Rukovet, XLIII. évf., 1-3. szám, Szabadka, 1997, 80-̶ 108.). Horvát nyelven, szintén Tilly Róbert fordításában, 2013-ban jelent meg Leteći Vučidol címen Szabadkán a Horvát Akadémiai Társaságnál.

Mindhárom kiállított kötet a Szabadkai Városi Könyvtár tulajdona.

Napló

Munk Artúr 1915. október 28-án kap tábori postával egy naplónak használható füzetet, ebbe írja naplóját. Ekkor már egy éve, 1914 óta szolgál a hadtestben (a 86-os ezredben). Amikor elkezdi írni a naplót, már megjárta a szerbiai, a šabaci, az északi és a galíciai frontot. A füzet megérkezése előtt egy zsebnoteszbe rögzíti az adatait, melynek ezt adja címéül: Napló az Orosz-Osztrák-Magyar Háborúból 1914. A naplóban az írások mellett rajzok és fotók is vannak. A Naplót 1996-ban közölte az Üzenet folyóirat, 1999-ben jelentette meg az Életjel Kiadó könyv formájában. A kéziratok eredetije a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.